Vezető tisztségviselők felelőssége közérthetően
Valóban \”emigrálnak\” a vezető tisztségviselők mert félnek az új Ptk-tól?
Téves az az elképzelés, mely szerint az új Ptk hatálybalépésével a vezetők tisztségviselők felelőssége indokolatlanul és nagymértékben növekedett. A vezető tisztségviselő felelősségén valójában az új Ptk nem nagyon változtat. Kizárólag egy vonatkozásban tér el a joganyag a régitől e témakörben: ha a vezető tisztségviselő e minőségében eljárva szerződésen kívül harmadik személynek kárt okoz, akkor vele együtt egyetemlegesen a cége is helytállni tartozik. Az új Ptk-ban kizárólag ez az egyetlen új mozzanat a vezető tisztségviselő felelősségével kapcsolatban. A kérdéses § az új Ptk. Hatodik Könyvének 541. §-a a vezető tisztségviselő károkozásáért való felelősségéről. Rendszertanilag e § az új Ptk. Hatodik Könyvének Negyedik Részében helyezkedik el, mely rész a szerződésen kívül okozott károkért való felelősséget tartalmazza.
Lássuk részletesen a felelősségi szabályokat.
Felelősség harmadik személyekkel szemben
Ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel.
Ez a felelősségi alakzat két feltétel együttes teljesülése esetén áll elő:
1. ha az ügyvezető kifejezetten ügyvezetői tevékenysége körében jár el a konkrét esetben és
2. ha a károsult és a társaság között nincs szerződéses kapcsolat.
Példával szemléltetve, az ügyvezető a céggel egyetemelegesen saját vagyonával felel, ha a cég alkalmazottját arra utasítja hogy a cég telephelyén keletkező hulladékot a szomszédos telekre helyezze el. Ebben az esetben a vezető tisztségviselő ügyvezetői minőségében jár el, de a cég a szomszéddal nincs szerződéses viszonyban.
Ezek az esetek általában olyan felelősségi alakzatok, melyek már-már a büntetőjog ill. szabálysértési jog határát súrolják.
Kérdésként merülhet fel ugyanakkor, hogy a szerződésen kívül harmadik személynek okozott károkért miért állapítja meg az új Ptk. a vezető tisztségviselő és a jogi személy egyetemleges felelősségét? Erre csupán az lehet a válasz, hogy a jogalkotó szándéka az volt, hogy a károsultnak egy esetleg nagyobb megtérülési potenciált biztosítson.
Fontos megjegyezni, hogy a cég adóhátralékával, bírságokkal kapcsolatban az ügyvezető anyagi helytállásának lehetősége fel sem merülhet, mivel ezek eleve nem polgári, hanem közjogi kérdéskörbe tartoznak és nem minősülnek „kár”-nak a jog szerint.
A Ptké. 54. §-a alapján – a fenti szabályozás csak akkor érvényesül, ha a károkozó magatartást 2014. március 15. után tanúsították. (A korábbi és a folyamatos magatartás, mulasztás esetén a régi Ptk. alkalmazandó.)
Felelősség a társasággal szemben
Az új Ptk szerint a vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a társaságnak okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel (3:24 §).
A szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai (6:142 §) szerint „Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa”.
Fontos kiemelni, hogy kikerült a szövegből a korábbi rendelkezés, miszerint a vezető tisztségviselő akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja: a gazdasági társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal és a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján látta el.
A változás kettős e tekintetben, mert az új Ptk. egyrészről megszigorítja a szerződésszegő fél mentesülését a felelősség alól, másrészről a szerződésszegő fél által a szerződésszegéskor előrelátható károkra korlátozza a megtérítendő következménykárok és az elmaradt haszon mértékét.
A vezető tisztségviselő akkor mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy
1. a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, és
2. a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és
3. nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.
Az első feltétel körébe tartozik pl. a vis maior, de nem minősül ellenőrzési körön kívül esőnek az alkalmazottak magartartása, a beszerzési nehézség, vagy a saját üzemi rend szervezési és egyéb zavara, piaci beszerzési nehézség.
A második feltételi körbe tartozik pl. ha nem tudott a kiviteli tilalomról, vagy arról hogy sztrájk van készülőben.
A harmadik feltételnél pl. nem tudja kimenteni magát akkor ha áruszállítást kell teljesíteni, de lezárták az utat vagy repülőteret, de létezik egy másik alternatív út, még akkor sem ha ez jóval hosszabb és drágább.
Ha nem tudja kimenteni magát, akkor meg kell térítenie a szolgáltatás tárgyában keletkezett kárt. A jogosult vagyonában keletkezett egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt viszont csak olyan mértékben kell megtérítenie, amilyen mértékben a jogosult (a jogi személy) bizonyítja, hogy a kár – mint a szerződésszegés lehetséges következménye – a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt. Szándékos szerződésszegés esetén a jogosult teljes kárát meg kell téríteni.
A kártérítés megítélésének továbbra is előfeltétele a társasággal megkötött vezetői szerződés megszegése. A társasággal szemben fennálló felelősség kimentésére irányadó szabályok tehát szigorodnak, azonban a társasággal fennálló vezetői szerződés megszegése változatlanul szükséges ahhoz, hogy a kártérítési felelősség egyáltalán felmerülhessen.
Ennek megfelelően azt kell vizsgálni, hogy mi a vezető tisztségviselő szerződéses kötelezettsége. E kötelezettségek jellemzően nem a munkaszerződésben, hanem a szervezeti és működési szabályzatokban, belső szabályzatokban foglaltak, vagyis ezekben kell pontosan rögzíteni a felelősségi köröket.
Fontos kiemelni, hogy az új Ptk nagyobb teret ad a felelősségi körök egyedi – szerződéses – korlátozására (6:152 §). Erre kizárólag szándékos károkozás valamint – értelemszerűen – az életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító szerződésszegésért való felelősség esetén nincs lehetőség, de a korábbiakkal ellentétben már súlyosan gondatlan károkozás esetére is lehetséges a felelősség korlátozása.
Ahhoz hogy a vezető tisztségviselő felelősségét korlátozzuk, felelősséget korlátozó szabályokat kell beépíteni a szervezeti és működési szabályzatokba, belső szabályzatokba. A régi Ptk. a felelősségkorlátozás érvényességéhez megkövetelte, hogy az ezzel járó hátrányt az ellenszolgáltatás megfelelő csökkentése vagy egyéb előny kiegyenlítse. E követelmény a gyakorlatban komoly bizonytalanságot okozott. Az új Ptk. e követelményt már nem tartalmazza, a felelősség az általános érvénytelenségi okok korlátjai között szabadon korlátozható.
A felelősség egyedi, szerződéses korlátozására számos megoldás kínálkozik. Így pl.
– meg lehet határozni egy összeget, a felelősség felső határaként, vagy
– mivel az új Ptk. szerint a társaságok szabadon dönthetnek a hatáskörök vonatkozásában (3:109. § (1)), rögzíteni lehet, hogy meghatározott összeg felett nem a vezető tisztségviselő (pl. ügyvezető), hanem a legfőbb szerv (taggyűlés) jár el. Ennek megfelelően a vezető tisztségviselő így aláírhatja a megállapodást, de kár esetén a taggyűlés felel; vagy
– meghatározhatnak ügyköröket, azaz rögzítésre kerülhet, hogy az adott vezető tisztségviselő miért felel; vagy
– felelősségbiztosítást köthetnek a vezető tisztségviselőre.
Az egyéb, a felelőssséget érintő elemek között fontos kiemelni a felmentvény, az ügyvezetői tiltakozás, illetve az egyszemélyes társaságoknál a vezető tisztségvielő utasíthatóságának intézményét
Az új Ptk. módosította a felmentvény szabályait, így a jövőben akkor is lehet felmentvényt adni, ha a létesítő okirat nem tartalmazza ezt a lehetőséget. A felmentvényről az éves beszámolók közötti időszakban is lehet majd dönteni, ami különösen az év közben távozó vezetők számára lehet fontos. A felmentvény továbbra is csupán a tulajdonosok kártérítési követelései ellen védi meg a vezetőket, a harmadik felek igényeivel szemben nem. Felmentvényük ellenére a tulajdonossal szemben is felelniük kell azonban azoknak, akikről kiderül, hogy valamilyen információt valótlannak tüntettek fel, vagy eltitkoltak.
Ha egy kft-nek több, önállóan eljárni jogosult ügyvezetője van, bármelyikük tiltakozhat a másik tervezett intézkedése ellen. A tiltakozást a taggyűlés bírálja el, s amíg erre nem kerül sor, az intézkedés nem hajtható végre. Az új lehetőség felveti az ügyvezetők felelősségét is: a társaság tulajdonosai utóbb számon kérhetik a passzív ügyvezetőtől, miért mulasztotta el blokkolni társa valamely intézkedését, amely a társaságnak kárt okozott. A jövőben ezért tanácsos lesz az ügyvezetőknek aktívan nyomon követniük egymás tevékenységét, és élni a tiltakozás lehetőségével. A tiltakozási jog túlzottan aktív gyakorlásával viszont akár el is lehet lehetetleníteni a cég működését, ami szintén felvetheti a vezetők kártérítési felelősségét.
Egyszemélyes társaságok esetében az új Ptk. fenntartja az utasíthatóság lehetőségét, de ilyen helyzetekben nem mentesíti automatikusan a vezetőt a felelősség alól. (A Gt. szerint a tulajdonos nem követelhetett kártérítést a vezető tisztségviselőtől olyan intézkedésekért, amelyekre maga utasította.) Az új szabályok szerint ha az egyszemélyi tulajdonos célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a vezető tisztségviselő köteles őt erre figyelmeztetni (a bizonyíthatóság érdekében tanácsos ezt írásban tenni). Ha a tulajdonos fenntartja az utasítást, a vezető tisztségviselő a tulajdonos kockázatára hozhatja meg az adott intézkedést. Ha viszont az utasítás jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy mások személyét, vagyonát veszélyeztetné, a vezető köteles megtagadni a végrehajtását.
A fentiek alapján így célszerű a belső szabályzatokat pontosítani, a társasági iratokat az új szabályozás szerint módosítani, így a vezető tisztségviselők túlzott felelőssége nem merülhet fel.
Végül fontos megemlíteni, hogy ha a vezető tisztségviselő jogviszonya 2014. március 15. előtt keletkezett, akkor a társasággal szembeni felelőssége a régi Ptk. és a Gt. szerint érvényesül akkor is, ha időközben a cég már az új Ptk. szerint működik, illeve akkor is, ha újraválasztják vagy módosítják szerződését.
Cégvezető
Kkt., bt. és kft. esetén a vezető tisztviselő az ügyvezető, részvénytársaság esetén pedig szó lehet vezérigazgatóról, igazgatósági tagról vagy igazgatótanácsi tagról is. A cégvezető azonban nem minősül vezető tisztségviselőnek, az általa a társaságnak okozott károkért a munkajog szabályai szerint felel. Kétségtelen, hogy a cégvezető általában vezető állású munkavállaló, mely fogalom azonban nem tévesztendő össze a vezető tisztségviselővel.
Munkaviszony vagy megbízási jogviszony
A vezető tisztségviselő Ptk. szerint feladata a jogi személy irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatala, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe. A társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el (3:112. §)
A vezető tisztségviselő felelőssége a társasággal szemben
– munkaviszony esetén az új Ptk. deliktuális (szerződésen kívül okozott károkért való) felelősségi szabályai szerint felel a vezető tisztségviselő (bár a jogirodalomban lehet találkozni olyan állásponttal is, hogy ebben az esetben az Mt. az irányadó) a társaságnak okozott kárért, a bizonyítási teher a munkáltatóé, az ügy a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik és az elévülési idő 3 év,
– megbízási jogviszony esetén az új Ptk. kontraktuális felelősségi szabályai szerint felel a vezető tisztségviselő a társaságnak okozott kárért, lehetősége van kimenteni magát a fenti szabályok szerint, az általános bíróság jár el és az elévülési idő 5 év.
A vezető tisztségviselő felelőssége harmadik személyekkel szemben
A vezető tisztségviselőnek harmadik személlyel szembeni felelősségére vonatkozóan az Mt. nem tartalmaz rendelkezést, így arra munkaviszony és megbízási jogviszony esetén is a Ptk. szabályai vonatkoznak: ha a társaság képviseletében jár el, ez a társaság kártérítési kötelezettségét alapozza meg; ha pedig a vezetői jogviszonyával összefüggésben okoz harmadik személynek kárt, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel.
A munkaviszonyra vonatkozó speciális szabály, hogy az Mt. 190. §-a alapján a bíróság a munkavállalót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítheti.
Forrás: 2013. évi V. törvény, www.ptk2013.hu
Forrás: 2013. évi V. törvény, www.ptk2013.hu
Dr. Égertz Andrea ügyvéd 