2018. április 19., csütörtök

Néhány gondolat az üzletrész örökléséről

Az új Ptk. alapján a tagok a társasági szerződésben immár nem zárhatják ki az üzletrész öröklését

  

Az új Ptk. előtti szabályozás

 

Általános volt a korábbi gyakorlat, miszerint a magánszemély tagok a társasági szerződésben az üzletrész öröklését kizárták. A régi Gt. erre lehetőséget is adott azzal, hogy a társasági szerződésnek rendelkeznie kellett az örökölt üzletrész tagok, vagy a társaság általi megváltásáról. Ez azt jelentette, hogy amennyiben az üzletrész öröklését a tagok kizárták, az örökös részére ki kellett fizetni a tagoknak vagy a társaságnak az örökölt üzletrész ellenértékét. Ezzel kiküszöbölhető volt az, hogy új, a tagokon kívülálló személyek lépjenek be a társaságba. 
 
 

 
 
 

A hatályos szabályok

 
A jelenlegi szabályok szerint immár nincs lehetőség arra, hogy a tagok a társasági szerződésben kizárják az üzletrész öröklését. Az új Ptk. alapján ugyanis az örökléssel az üzletrész automatikusan átszáll, az örökös automatikusan kérheti az ügyvezetőtől a tagjegyzékbe történő bejegyzését. Ehhez csupán annyit kell tennie, hogy igazolja az örökösi minőségét. Ez az igazolás pedig nem más, mint a jogerős hagyatékátadó végzés.
 
Mit tehetnek ugyanakkor a tagok, ha nem kívánnak kívülálló személyt beengedni a társaságba? Hogyan biztosítható a társaság zártságának elve?
 
Az új szabályok szerint az üzletrész öröklés esetén mindenképpen átszáll az örökösre. A tagoknak arra van lehetőségük, hogy a társasági szerződésben kijelöljenek olyan személyeket, akik öröklés esetén – a törvényben meghatározott határidőn belül – az örököstől megválthatják az üzletrészt. Amennyiben a tagok élnek ezzel a lehetőséggel és az öröklés esetére rendelkeznek arról, hogy az erre feljogosított személyek jogosultak megváltani az üzletrészt, akkor ezzel kiküszöbölhető az, hogy a tag örököse belépjen a társaságba. Ezek a megváltásra jogosult személyek lehetnek a tagok, de akár olyan kívülálló személyek is, akik még nem tagjai a társaságnak. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a korábbi szabályokkal ellentétben a társaság nem válthatja magához az örökölt üzletrészt.
 

A megváltás szabályai 

 
A jelenlegi szabályozás szerint a megváltásnak 30 napon belül meg kell történnie és ez a határidő nem hosszabbítható meg. Amikor az elhunyt tag örököse kéri az ügyvezetőtől, a tagjegyzékbe való bejegyzését a jogerős hagyatékátadó végzés bemutatásával, ezt a kérést az ügyvezető csak abban az esetben tagadhatja meg, ha a társasági szerződésben arra feljogosított személyek az örökös bejegyzési kérelmének hatályossá válásától számított 30 napos jogvesztő határidőn belül nyilatkoznak arról, hogy az elhunyt tag üzletrészét magukhoz kívánják váltani és az örökösnek az üzletrész forgalmi értékét meg is fizetik.
 
Az örökös bejegyzési kérelme akkor hatályosul, amikor a társaság felé írásban bejelenti, hogy melyik üzletrészt szerezte meg örökléssel, csatolja a jogerős hagyatékátadó végzést és a jognyilatkozatát, amelyben a társaság társasági szerződését magára nézve kötelezőnek ismeri el.
 

A forgalmi érték meghatározása

 
A forgalmi érték meghatározása történhet a névérték alapján, vagy számviteli alapú értékelési módszer figyelembevételével. A bírói gyakorlat egységes abban, hogy az üzletrész piaci értéke nem azonos a könyv szerinti értékkel, hanem az széles szakértői bizonyítás módszerével állapítható csak meg. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy tőkeerős társaságok esetében a kötelező 30 napos határidő problémát jelenthet, ugyanis  egyrészt rövid határidőn beül kell az értékelést elvégezni, másrészről tőkeerős társaságoknál ezen határidőn belül kell a megváltási árat előteremteni.


 

2018. január 5., péntek

LEI kód: hogyan indítsuk el az igénylést a KELER-nél?

Az elmúlt időszakban rendkívüli mértékben megnőtt a LEI (legal entity identifier)  kód igénylések száma, köszönhetően annak, hogy az EU szabályok értelmében minden olyan vállalkozásnak, amely befektetési szolgátatónál számlával rendelkezik, 2018. január 3-ig ilyen kóddal kell rendelkeznie.
 
Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) által Karácsony előtt kiadott állásfoglalás szerint azonban egy hat hónapos átmeneti időszak alatt a kóddal nem rendelkező jogi személyek is köthetnek derivatív ügyletet, ha igazolják, hogy a megbízás felvételekor már folyamatban van a LEI-kód kibocsátása vagy egyidejűleg kezdeményezik azt.

A kód kiadását különböző szolgáltatók végzik, díjazás ellenében.

A WM Datenservice a KELER LEI kódkiadásra szerződött ügynöke, mely szolgáltató egy egyszeri, 80 EUR díjat számít fel a kódkiadással kapcsolatban, majd ezt követi egy rendszeres, 70 EUR-os éves fenntartási díj. (https://www.wm-leiportal.org/customer/pdf/preisinformation.pdf). Az éves fenntartási díj az igényléstől számított egy éves periódusra vonatkozik.

Vannak olcsóbb szolgáltatók (pl. Bloomberg (75 USD egyszeri és 50 USD fenntartási díjjal, vagy a cseh CSD Prague 70 EUR egyszeri, illetve 50 EUR fenntartási díjjal), de ha jó előre tervezünk, érdemes olyan szolgáltatót választani aki az EU-n belüli és akinek az ügyfélszolgálatán sem akadunk el a nyelvi nehézségek miatt.



Amennyiben a befektetési szolgáltatónál számlával rendelkező jogi személy közvetlenül kívánja a KELER-en keresztül a LEI kódigénylést elindítani, az alábbi dokumentumokat kell beszerezni. A kód nem a számlákhoz, hanem a jogi személyhez igazodik, tehát több befektetési számla esetén is egy kódot kell igényelni.

SZERZŐDÉS

1.  A KELER honlapján található dokumentumok alatt először a szerződés LEI kód kezelésében történő közreműködésre c. file-t töltsük le. Itt értelemszerűen töltsük ki a cégnevet, székhelyet és cégjegyzékszámot az aláíró nevét és a keltezést. Adjuk meg azt az e-mail címet amelyen a kóddal kapcsolatos ügyintézést szeretnénk végezni. Válaszzuk ki,  hogy a szolgáltatással kapcsolatos számlát elektronikusan, vagy papíralapon kérjük. Mentsük le a kitöltött szerződést. A szerződést két eredeti példányban cégszerűen aláírva kell a KELER felé eljuttatni.

TÖRZSADAT NYOMTATVÁNY

2. Ezt követően töltsük le a szerződő fél törzsadatai c. nyomtatványt és a hatályos cégadatoknak megfelelően töltsük ki. Mentsük le a dokumentumot. A dokumentumot egy eredeti példányban cégszerűen aláírva kell eljuttatni a KELER-hez.

EXCEL FILE

3. Ezt követően mentsük le az excel formátumú (xlsm) LEI kód igénylő űrlapot. (Közvetlenül nem tudjuk megnyitni, csak mentés után.) A dokumentum megnyitását követően egy ségedlet ugrik fel, ezt nem kell kitölteni, ez csupán egy magyarázat. Az enable editing és enable content menüpontra kattintás után felugrik egy LEI igénylés - alapadatok c. táblázat, amelynek első oldalát szintén a jogi személy adataival kell kitölteni. A 2. és a 3. oldalt kizárólag abban az esetben kell kitölteni, ha a jogi személynek olyan jogi személy tulajdonosa van, amely konszolidált pénzügyi beszámoló készítésére köteles és konszolidálja, feltünteti a LEI-t igénylő jogi személyt ezekben a pénzügyi beszámolókban. A 3. oldal vonatkozásában ez a jogi személy a végső,  a tulajdonosi struktúra legfelső fokán álló tulajdonos. Ha a jogi személynek például csak magánszemély tulajdonosai vannak, akkor a 2. és 3. oldalt nem kell kitölteni, de  a Nincs információ/kitétel menüpontban fel kell tüntetni hogy natural persons. Az excel file-t a többi nyomtatvány beadását követően, a KELER utasításai szerint kell elküldeni elektronikusan az 1. pontban megadott szerződésben szereplő és a jogi személy által megadott e-mail címről ugyanazen szerződésben megadott KELER címre (lei@keler.hu)
Mielőtt elküldenénk, meg kell várni a KELER elektronikus értesítését arról, hogy küldhetjük az excel táblázatot.


TOVÁBBI MELLÉKLETEK

4. A 2. és 3. pontban listázott dokumentumokhoz mellékelni kell 

-  egy 30 napnál nem régebbi cégkivonatot, vagy a legutolsó változásbejegyző végzést másolatban,
- a fenti dokumentumokat aláíró személy aláírási címpéládnyát eredetiben, vagy közjegyző által hitelesített másolatban. A KELER elfogadja, ha a jogi személy jogi képviselője (ügyvédje) az általa ellenejgyzett aláírás mintát es3 formátumban továbbítja az iktato@keler.hu címre. Ebben az esetben a dokumentumcsomaghoz mellékeljünk egy levelet, hogy az ügyvéd melyik e-mailről és mikor küldi az es3 file-t, vagy nyomtassuk ki az ügyvéd KELER felé megküldött e-mailjét és azt is csatoljuk a beadványhoz.
A fenti információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek jogi tanácsadásnak. A linkekben szereplő dokumentunmok a cikk megjelenésének napján hatályos KELER nyomtatványok, esetleges változások esetén a KELER honlapját ellenőrizni kell. A KELER által kért további dokumentumok szintén a cikk megejelnésének napján hatályos állapotot tükrözik, esetleges módosítások esetén a KELER honlapját ellenőrizni kell.

dr. Égertz Andrea
ügyvéd

2018. január 4., csütörtök

LEI kód: az ESMA átmeneti szabályokat állapított meg


Az MNB által decemberben közzétett sajtóközlemény szerint az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) átmeneti szabályokat állapított meg, így 2018. január 3-tól a globális jogalany-azonosítóval (LEI-kód) még nem rendelkező jogi személyek is köthetnek a MiFIR rendelet szerinti jelentési kötelezettség alá eső ügyletet, ha igazolják, hogy a megbízás felvételekor már folyamatban van a LEI-kód kibocsátása vagy egyidejűleg kezdeményezik azt.
A pénzügyi eszközök piacairól szóló európai uniós rendelet (MiFIR) előírásai alapján 2018. január 3-tól az Európai Unió (EU) befektetési vállalkozásainak globális jogalany-azonosítóval (Legal Entity Identifier, LEI) kell azonosítaniuk jogi személy ügyfeleiket (ideértve az üzleti minőségbeneljáró természetes személyeket is), amennyiben utóbbiak – többek között – kereskedési helyszínre bevezetett pénzügyi eszközre vonatkozóan kívánnak ügyletet kötni. A kereskedési helyszínek hasonlóképpen kötelesek minden kibocsátót egy LEI kóddal azonosítani.



 
Az elmúlt hetekben ugyanakkor számos befektetési vállalkozás tájékoztatta arról az ESMA-t és az illetékes nemzeti hatóságokat, hogy nem minden ügyfelüktől tudják beszerezni a LEI kódokat 2018. január 3-a előtt. Emellett egyes kereskedési helyszínek is jelezték, hogy az EU-n kívüli kibocsátók – a MiFIR és a piaci visszaélésekről szóló (MAR) rendelet által előírt kötelezettségeikről szóló – tájékoztatása, és így a LEI kódok beszerzése is, várhatóan hosszabb időt vesz igénybe.
A fentiekre tekintettel az ESMA hat hónapos átmeneti időszakot engedélyez, annak érdekében, hogy a befektetési vállalkozások ügyletjelentési kötelezettséggel járó szolgáltatást (MiFIR 26. cikk (2) bekezdése) nyújthassanak LEI kóddal nem rendelkező ügyfeleknek is. Ennek azonban feltétele, hogy az ügyfél a szolgáltatás nyújtását megelőzően kezdeményezze a LEI kód beszerzését a befektetési vállalkozás útján, vagy igazolja, hogy annak igénylése más szolgáltatónál már folyamatban van. Az átmeneti időszakban a kereskedési helyszínek az EU-n kívüli kibocsátók LEI kódjai helyett a saját LEI kódjaikat jelentik be.

A befektetési vállalkozás köteles haladéktalanul eljárni, ha ügyfele őt bízza meg az ügyletkötéshez szükséges LEI-kód beszerzésével. Az ESMA és az illetékes nemzeti hatóságok elismerik, hogy a LEI kód ügyfelek nevében történő beszerzése a befektetési vállalkozások ügyletjelentéseinek késedelmes benyújtásához vezet, de a kód megszerzését követően a jelentéstételi kötelezettségüknek eleget kell tenniük.
A LEI-kód kiadása érdekében a globális jogalany-azonosító alapítvány (GLEIF) bevezette a regisztrációs képviselő (Registration Agent) fogalmát. A regisztrációs képviselő segít abban, hogy az ügyfelek kapcsolatba lépjenek a LEI kód kibocsátásáért és a szükséges szolgáltatásokért felelős szervezetekkel.

A cikk forrása: MNB

 

2018. január 3., szerda

Illetéktörvény 2018: változások a pénzügyi lízingszerződések teljesedésének megítélésében

Korábbi cikkünkben már beszámoltunk arról, hogy a 2017. január 1-ét követően hatályba lépett szabályok szerint a lízingcégek által igénybe vehető 2%-os kedvezményes illetékmértéket a törvény egy jövőbeli bizonytalan helyzettől tette függővé. A 2% ugyanis kizárólag abban az esetben alkalmazható, ha a lízingbeadó azt is vállalja, hogy a pénzügyi lízingszerződés teljesedésbe megy. 

Az illetéktörvény 2018. január 1-ét követően hatályos szövege a 2%-os illetékmérték feltételein továbbra sem változtat, ugyanakkor a törvény kiegészül egy fontos módosítással, ami mentesíti a lízingbeadókat a pótilleték megfizetése alól abban az esetben, ha a lízingszerződés nem a lízingbeadónak felróhatóan nem megy teljesedésbe. 


(kép forrása: a szerző saját felvétele)

Az elmúlt egy évben álláspontunk szerint a lízingbeadók nem éltek a 2%-os kedvezményes illetékmértékkel, hiszen nem merték bevállalni a pótilleték fizetési kötelezettséget abban az esetben, ha a lízingbvevő szerződésszegése miatt hiúsult meg a lízingszerződés. A leggyakoribb ilyen körülmény pl. ha a lízingbevevő nem tesz eleget a lízingdíj fizetési kötelezettségének, így a lízingszerződés a lízingbeadó által felmondásra kerül és az ingatlan tulajdonjogát így nem a lízingbevevő szerzi meg. A pótilleték mértéke - tekintettel az ingatlanok magas forgalmi értékére - számottevő előre nem kalkulálható kiadást jelent a lízingcégek számára, ugyanis az egyébként fizetendő (4%) és a ténylegesen megfizetett (2%) illetékmérték különbözetének kétszeresét (4%) kötelesek megfizetni a forgalmi érték után.

A 2%-os kedvezményes illetékmérték feltétele továbbra is a lízingszerződés teljesedésének a vállalása, ugyanakkor az illetéktörvény előírja, hogy nem lehet az illetékkülönbözet kétszeresét előírni a lízingcégek számára, ha a pénzügyi lízinget folytató vállalkozó igazolja, hogy a pénzügyi lízingbeadásról szóló szerződés azért nem ment teljesedésbe, mert a lízingbevevő meghalt, jogutód nélkül megszűnt, vagy a szerződés a lízingbevevő lízingszerződésből eredő fizetési kötelezettségének elmulasztása miatt szűnt meg. 

Az illetéktörvény 2018. január 1-ét követően hatályos kiegészítése kedvező, ugyanakkor nem elégséges garanciát jelent a lízingcégek számára arra, hogy igénybe vegyék a 2%-os kedvezményes illetékmértéket. A lízingszerződések lízingbevevő szerződésszegésére visszavezethető megszűnési okai között ugyanis nem csupán a lízingszerződésből eredő fizetési kötelezettségek elmulasztása szerepelhet, hanem számos egyéb ok is. Így például nem megy teljesedésbe a lízingszerződés akkor sem, ha az ingatlan biztosítására a lízingbevevő köteles, de ennek nem tesz eleget, így a lízingbeadó a biztosítás hiánya mondja fel a szerződést. 

Álláspontunk szerint a lízingcégeknek körültekintően kell eljárniuk, amikor a lízingszerződések lízingbevevő szerződészegéséből fakadó megszűnési okait a lízingszerződésekben szerepeltetik és figyelemmel kell lenniük arra is, hogy megfelelően kezeljék azokat a jogkövetkezményeket is, amelyek akkor lépnek fel, amikor a lízingszreződés olyan, a lízingbevevő szerződésszegésére visszavezehtehtő okból szűnik meg, amelyet az illetéktörvény mentességi okként nem tüntet fel.

dr. Égertz Andrea
ügyvéd

2017. szeptember 25., hétfő

A szerkezetkész lakóingatlanokra vonatkozó illetékszabályok

Kell-e vagyonszerzési illetéket fizetnünk, ha egy beépítetlen földrészletként nyilvántartott területen álló félkész házat vásárolunk? Igénybe vehetjük-e az illetékmentességet a lakóház építésére alkalmas telektulajdon szerzése estén, ha azon egy félkész lakóház áll? Három éven belül eladott lakástulajdonunk illetéke figyelembe vehető-e szerkezetkész lakóépült vásárlása esetén?

(Frissítve a 2018. január 1-től hatályos szabályok alapján)

Ezek a kérdések joggal foglalkoztatják mind a vevőket, mind pedig azon vállalkozókat, akik ilyen vagyontárgyak értékesítését tervezik, különös tekintettel az elmúlt időszakban megnövekedett építkezések számára.
 


Kép forrása: http://www.newjsag.hu

Mi minősül lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak?

Az illetéktörvény („Itv.”) alapján illetékmenetes a telektulajdon szerzése, ha az lakóház építésére alkalmas, feltéve, hogy a vagyonszerző vállalja, hogy azon 4 éven belül lakóházat épít.

Alapesetben ilyen teleknek minősül az „üres” földrészlet, azaz az építésügyi szabályoknak és a településrendezési tervnek megfelelően kialakított, lakóépület elhelyezésére szolgáló, beépítetlen földrészlet. Ilyen továbbá az a földrészlet is, amelyen az Itv. szerinti, szerkezetkész állapotot el nem érő, lakóház céljára létesülő építmény áll. A szerkezetkész állapotot a törvény nem túl részletesen határozza meg, ugyanis kizárólag azt rögzíti, hogy szerkezetkésznek minősül a lakóépület, ha azon a ráépített tetőszerkezet már elkészült. A bíróság egy eseti döntésében ezt tovább pontosította azzal, hogy szerkezetkésszé minősítette a perbeli házat, ugyanis azon az ácsszerkezet, a cserépfedés és az ereszcsatorna már készen volt (AEÉ 2010/12, AVÉ 2012/7).

A fentiek értelmében a tetőszerkezet állapota a döntő. Így kellő körültekintéssel kell eljárni a szerződéskötéskor, figyelemmel arra, hogy a lakóház építésére alkalmas telektulajdonra irányadó illetékmentesség kizárólag akkor vehető igénybe, ha a telken olyan épület áll, amely még nem éri el a szerkezetkész állapotot, azaz a tetőszerkezet nem készült el és fedett ácsszerkezettel sem rendelkezik.

Cserepótló vétel szabályai szerkezetkész lakóépület esetén

Problémát jelenthet továbbá az is, ha a vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző három, vagy azt követő egy éven belül kívánja eladni, és a szerkezetkész lakóépület vásárlásánál kívánja a másik lakástulajdonának illetékét érvényesíteni. A cserepótló vétel szabályai szerint ugyanis ebben az esetben az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének a különbözete.

Ebben az esetben arra kell különösen figyelmet fordítani, hogy szerződéskötéskor az épülő lakóingatlan már szerkezetkész legyen. Tehát amennyiben a lakóépület szerkezetkész, azaz a tető kész ácsszerkezettel és cserépfedéssel rendelkezik, akkor a cserepóló vétel szabályai alkalmazhatóak.

Ezzel szemben viszont, ha valaki olyan telket vásárol, amelyen nem áll szerkezetkész lakóépület, akkor az az Itv. szerint az nem minősül lakástulajdonnak. Ennek megfelelően a cserepótló vétel szabályai nem alkalmazandók, tehát a három éven belül eladott lakástulajdont a vevő nem tudja a vásárolt, szerkezetkésznek nem minősülő lakóépülettel szembeállítani.  

Egy félkész tetőszerkezet például nem alapozza meg a lakástulajdonná történő minősítést. Így például, ha csak az ácsmunkák vannak készen, de a fedés még nem történt meg az illetékfizetési kötelezettség keletkezésekor, akkor a kedvezőbb illetékszabályok alkalmazására nincs lehetőség.

Egy ingatlannak csak egy illetékjogi minősítése lehet

Fontos megjegyezni, hogy adott időpontban egy ingatlannak csak egy illetékjogi minősítése lehet.  Ezért, ha a megvalósuló felépítmény lakástulajdonnak minősül, melyet az eladó egy másik ingatlannal összefüggő illetékügyében eladott lakástulajdonként be kíván számítani, akkor az ingatlanszerző nem kaphat illetékmentességet arra hivatkozva, hogy a megvásárolt ingatlant lakóházzal kívánja beépíteni. A szerkezetkész állapot elérését az adóhatóság leggyakrabban helyszíni szemle tartásával, a felek közös nyilatkozatának, illetve az építési napló bekérésével vizsgálja.

Kép forrása: www.kp.hu



Szankciók

Mi történik, ha a kedvezményt valaki jogosulatlanul veszi igénybe? Amennyiben a magánszemély a szerződéskötés időpontjában olyan építési telket vásárol, amelyen szerkezetkész lakóház áll, ennek ellenére arról nyilatkozik, hogy igénybe kívánja venni az illetékmentességet a beépítésre alkalmas telektulajdon után, akkor az adóhatóság adóbírságot szab ki a befizetni elmulasztott illeték után, továbbá a magánszemélyt mulasztási bírság megfizetésére is kötelezheti.

Ha az illetékkedvezményt valaki jogosulatlanul veszi igénybe, akkor adóbírság kiszabására kerül sor, melynek mértéke az adóhiány (illetékhiány) 50%-a. A mulasztási bírság a befizetni elmulasztott illetékre tekintettel kerül kivetésre, melynek felső határa 200 ezer forint.  

Érdemes tehát körültekintően eljárni a szerződéskötéskor és épülő lakóingatlanok esetén az építés napló szerinti állapotot is ellenőrizni, hogy ne érjen meglepetés egy esetlegesen jogosulatlanul igénybe vett illetékkedvezmény kapcsán.

 

2017. szeptember 22., péntek

A devizában történő könyvvezetés társasági jogi feltételei

Előfordulhat, hogy a társaság által bonyolított ügyletekből nem forintban, hanem devizában érkezik a bevétel túlnyomó része, így érdemes lehet megfontolni a devizás könyvvezetésre történő áttérést.

Az áttérés időpontja a mérlegfordulónaphoz igazodik

A devizás könyvvezetésre történő áttérést csak az üzleti év első napjától lehet választani, azaz az üzleti év mérlegfordulónapját követő évközi áttérésre nincs lehetőség. A cégtörvény szerint az áttérésről szóló határozatban az áttérés időpontjául a határozat keltének dátumánál későbbi időpont is megjelölhető, azonban a számviteli törvény előírásai itt is érvényesülnek, így az áttérés időpontja nem lehet későbbi, mint a társaság üzleti évének a mérlegfordulónapja. A cégtörvény alapján a határozat meghozatalának napjánál korábbi időpont azonban nem jelöltető meg; azaz a változás időpontja nem lehet korábbi, mint a változás alapjául szolgáló határozat (alapítói határozat, taggyűlési határozat) meghozatalának a napja.


Milyen dokumentumok szükségesek az áttéréshez?


A társaságnak először a számviteli politikáját kell módosítani és az üzleti év első napját megelőzően köteles a devizában történő könyvvezetést rögzíteni. Ezt követően a társaság legfőbb szerve (alapítója) határozatot hoz arról, hogy áttér a devizában történő könyvvezetésre és a társasági szerződésétben is hivatkozni kell erre, illetve a forintban meghatározott jegyzett tőke összegét a választott devizában meghatározott összegre kell módosítani. Ezt követően kezdeményezni kell e változás átvezetését a cégbíróságra beküldött változásbejegyzési kérelemben. A cégbírósági bejegyző végzést azonban nem kell megvárni ahhoz, hogy a társaság a könyveit devizában kezdje el vezetni, ugyanis a változás időpontja a legfőbb szerv, illetve az alapító határozatában megjelölt időponthoz igazodik. 

Abban az esetben tehát, ha a vállalkozás üzleti éve megegyezik a naptári évvel, ahhoz, hogy a társaság 2018-tól devizás könyvvezetésre át tudjon térni, a társaságnak legkésőbb 2017 decemberéig a társasági szerződését módosítani kell és a társaság jegyzett tőkéjét devizában kell meghatározni.

A változás bejegyzése illetékköteles. Itt szeretnénk kiemelni, hogy amennyiben a társaság jegyzett tőkéje változik, akkor az illetéktörvény magasabb összegű illeték megfizetésére kötelezi a társaságot. Míg a társaság ügyvezetésében történő változás bejegyzése esetén az illeték mértéke 15 ezer forint, addig egy esetleges jegyzett tőke emelés esetén az illeték mértéke 40 ezer forint. Álláspontunk szerint a könyvvezetés devizára történő áttérése esetén, - noha a jegyzett tőke összege módosul -, annak mértéke azonban nem változik, ezért a társaság az általános, alacsonyabb összegű illetéket köteles megfizetni.

Teendők az áttérést követően
A számviteli törvény előírásai szerint a társaság az áttérés időpontjával, mint fordulónappal éves beszámolót köteles készíteni az áttérés előtti pénznemben. Fontos kiemelni, hogy a számviteli törvény a devizára történő áttérést átalakulásként kezeli. Ennek megfelelően azok a vállalkozások, akik 2018. január 1-el devizás könyvvezetésre tértek át, nem az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kötelesek a beszámolótójukat letétbe helyezni és közzétenni, hanem az áttérést követő 90 napon belül. Tehát a határidő lényegesen rövidebb.

Visszatérés csak öt év múlva
Fontos kiemelni, hogy alaposan meg kell fontolni az áttérést, ugyanis, ha a vállalkozás mégis meggondolná magát, akkor kizárólag az áttérésről szóló döntést követő ötödik üzleti évre lehet visszatérni a forintalapú könyvvezetésre

2017. szeptember 15., péntek

Átszállhat-e a forum actoris? A joghatóság kérdése biztosítási ügyekben

Michal Bobek főtanácsnok 2017. május 18-án közzétett indítványában, az Európai Unió Bírósága előtt C-340/16 számon folyamatban lévő ügyben kijelentette, hogy biztosítási ügyben indított keresetnek minősül, ha az egyik tagállambeli munkáltató egy másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosítóval szemben indít kártérítési pert azon a jogcímen, hogy a balesetet szenvedett, betegszabadságon lévő munkavállalója részére tovább kellett folyósítania a munkabért. A munkáltató jogosult közvetlenül is perelni a közúti balesetért felelős személy biztosítóját, mégpedig a károsult lakóhelye szerinti bíróság előtt, azon az alapon, hogy a károsulti jogok a munkavállalóra átszállt kárból erednek.

Az ügy hátterében az állt, hogy egy ausztriai székhelyű munkáltató osztrák munkavállalója kerékpáros balesetet szenvedett Olaszországban és így betegszabadságra kellett mennie. A munkáltató az osztrák jog szerint a betegszabadság idejére továbbra is folyósította a kerékpáros munkabérét. A balesetet okozó fél felelősségbiztosítója franciaországi székhelyű volt. A munkáltató a munkavállalója lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt indított közvetlen keresetet a francia biztosítóval szemben és a kerékpárosnak folyósított munkabérnek megfelelő összeg megtérítését követelte.


Kép forrása: www.exactor.hu
 
A perben a munkáltató a biztosításokra vonatkozó, a 44/2001/EK rendeletben szereplő különös joghatósági okra hivatkozott, amely lehetővé teszi, hogy a károsult a lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt perelje a biztosítót. E biztosítási ügyekre jellemző, ún. forum actoris elv célja az, hogy a gyengébb felet, azaz a károsultat védje az erősebb, biztosítótársasággal szemben. Az ügyben azonban kérdésként merült fel, hogy valóban biztosítási ügyről van-e szó, tekintettel arra, hogy a munkáltató, mint engedményes indította a pert, illetve a fent említett, a károsultat, mint gyengébb felet megillető forum actoris átszállhat-e a munkáltatóra, aki nem feltétlenül minősül gyengébb félnek?
 
Joghatóság biztosítási ügyekben
 
A fent hivatkozott rendelet biztosítási ügyekre alkalmazandó joghatósági szabályai lehetővé teszik, hogy a kötvénytulajdonos, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult a tagállam bírósága előtt, valamint e személyek lakóhelye szerinti bíróság előtt indítson eljárást a biztosítóval szemben. Az uniós jog ugyanakkor nem határozza meg a biztosítási ügy fogalmát, kizárólag a bírói gyakorlatra lehet támaszkodni. E tekintetben két álláspont figyelhető meg. Az egyik szerint a bíróság a Brüsszeli Egyezmény szövegére vonatkozóan több esetben is megállapította, hogy a biztosítással kapcsolatos joghatósági szabályok kifejezetten bizonyos fajtájú biztosításokra vonatkoznak, mint például a kötelező biztosítás, a felelősségbiztosítás, az ingatlanbiztosítás, valamint a légi vagy tengeri biztosítás. A másik, ún. negatív megközelítés alapján a bíróság szerint nem minősülnek biztosítási ügynek a szociális biztonsággal kapcsolatos és a viszontbiztosítási ügyek. A főtanácsnok indítványában hangsúlyozta, hogy nem célszerű definíciót adni a „biztosítási ügyre, illetve a „biztosításra”, inkább a „jogcím alapján” kell meggyőződni arról, hogy mi számít „biztosítási ügynek” a joghatóság szempontjából. A hivatkozott ügyben az igény a kárt okozó személy és annak biztosítója között fennálló biztosítási szerződésen, nem pedig a károkozó szerződésen kívüli felelősségén alapul, azaz a biztosító biztosítási szerződésen alapuló helytállási kötelezettsége a kárért fennáll. Ennek alapján megállapítható, hogy a károsult helyébe lépett engedményes munkáltató által indított kártérítési ügy biztosítási ügynek minősül, hiszen a követelés a károkozó és a biztosítási társaság között fennálló biztosítási szerződésre vezethető vissza. Megilleti-e az engedményes munkáltatót a forum actoris amivel eddig kizárólag a károsult élhetett? A főtanácsnok az indítványában kiemelte, hogy a korábbi bírói joggyakorlatot is pontosítani kell ugyanis egy hasonló, korábbi ügyben (Voralberger ügy C-347/08) a bíróság kimondta, hogy az a társadalombiztosítási szerv, amelyre az autóbaleset közvetlen károsultjának követelései a törvény alapján átszálltak, nem hivatkozhat a különös forum actoris szabályra. Ennek indoka, hogy a társadalombiztosítási szerv nem feltétlenül gyengébb gazdaságilag egy olyan felelősségbiztosítónál, mint amely az adott ügyben szerepelt, ennél fogva nem alkalmazhatók rá azok a kedvezőbb joghatósági szabályok amelyek a gyengébb károsultat védik. A főtanácsnok álláspontja szerint ugyanakkor a jelen ügy arra világít rá, hogy a Voralberger üggyel ellentétben az engedményesnek ugyanazon joghatóság alá kellene tartoznia, mint akitől a jogai származnak. Ezzel elkerülhető a jogvitában részes felek egymáshoz viszonyított erejének elemzése, elegendő lenne csak a jogcímen alapuló értékelést elvégezni. További előny, hogy az alapvetően egymással kapcsolatban álló követeléseket ugyanazon fórumon lehetne elbírálni, ezzel korlátozva a pereskedés elaprózódását.
 
Javaslat a forum actoris átszállásának szabályozására
 
A főtanácsnok álláspontja szerint megengedhetővé kellene tenni, hogy a károsult személy jogainak engedményezésével közvetlenül szálljon át a forum actoris minden engedményesre, függetlenül attól, hogy természetes vagy jogi személy e. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a forum actoris nem szállhat át abban az esetben, ha az engedményes a biztosítási ágazatban szakmai tevékenységet folytat, vagy az engedményes a biztosításokkal kapcsolatos követelések rendezésével üzletszerűen foglalkozik.

Az Európai Unió Bíróságának döntése

Az Európai Unió Bírósága a 2017. július 20-án meghozott ítéletében egyetértett a főtanácsnok által előterjesztett érvrendszerrel és kimondta, hogy a munkavállaló helyébe lépő munkáltató hivatkozhat a 44/2001/EK rendeletben szereplő különös joghatósági szabályokra. A "gyengébb félre" irányadó szabályok így megilletik az engedményes munkáltatót is, így „károsulti” minőségben perelheti a balesetben érintett jármű biztosítóját azon tagállam bírósága előtt, ahol a székhelye található feltéve, hogy a közvetlen keresetindítás megengedett.